2014. június 30., hétfő

Összevissza beszámoló a múlt hétről, meg régről

Fényképekkel majd talán csütörtökön fogom tudni illusztrálni, de azért leírom már miket csináltam az elmúlt napokban.
Napokon keresztül gyártottam a Brushette Marettihez nagyon hasonlító fűszeres paradicsomos kiflikarikákat. A különbség csak annyi, hogy az enyém sokkal finomabb, és persze jóval olcsóbb mint az eredeti.


Főleg úgy, hogy a lomtalanításkor előkerültek a 2009- 2010-ben gyártott paradicsomlevek, és sűrített paradicsomok is. Féltem, hogy ha előkerülnek is, 4-5 év alatt biztosan megromlottak. Hát, alaposan tévedtem.Ugyanolyan gyönyörű a színe, és ugyanolyan finom. mint amikor elraktam, méghozzá tartósítószer mentesen Illetve szalicil csak a 2 celofán közé került, ami a tető alatt volt természetesen. Főzve nem volt, mindössze 4-5 percig forraltam. A sűrítetthez a paradicsomokat először hirtelen lefagyasztottam -40 fokra. Utána forró vízbe dobva pár másodpercre, könnyen lejött a héja. Ezután szűrőbe téve kicsöpögött a benne lévő víztartalom.Eleinte paradicsompasszírozóval kiszedtem belőle a magokat is.Még 2009-ben néhány üveggel magosat is csináltam. Ekkor passzírozás helyett egyszerűen leturmixoltam, mielőtt rátettem a tűzhelyre. Engem egyáltalán nem zavarnak benne a magok, csak azt hallottam, hogy úgy nem áll el.


Következő évben, miután rájöttem, hogy semmi baja nem lett, már csak az utóbbi módszert használtam, rengeteg munkát megspórolva ezzel magamnak. Az üvegeket a Zepter gőztisztítójával sterilizáltam. Erre a célra tökéletes, szőnyeg, és kárpittisztításra viszont teljesen alkalmatlan. Mikor megvettem, azonnal meg is bántam. Tulajdonképpen az ágy atkamentesítésére vettem réges-régen. Arra is alkalmatlannak találtatott, mert a matrac hosszú hetek alatt sem száradt ki. Egyedül a fürdőszoba csempéjének penészmentesítésére, lemosására tudtam használni, még a Körvasút soron.Itthon nem penészedik a csempe fúgája. Viszont Babos-hegyen télen mindent elborított a penész. Ezért is vittem le oda. Aztán rájöttem, hogy a meztelen csigákat is ezzel lehet legkönnyebben likvidálni.Néhány pillanat alatt kinyírja őket, tehát ez a módszer egyben a leghumánusabb is. 

Azt hittem, véget ért az eperszezon, és nekem még elég kevés aszalt eprem volt. Ahogy aszaltam, úgy fogyott is. Zoli nem bírt neki ellenállni, pedig télre szántam, meg műtét utáni vitaminforrásnak a kórházba.
Most a meggy aszalására került a sor. Vett is belőle 1,5 kilónyit. Finom, édes meggyet. Aztán kiment a patikába, mert a sebkötöző nővér kért még ezt-azt. Mondtam neki, ha lenne még eper-akármilyen pici szemű is-vegyen fél kilót belőle, mert készítenék még egyszer eperzselét, annyira jól sikerült az előző, és friss zselatint is kaptunk Fel nem tudom fogni, miért hiánycikk állandóan a viszonylag olcsó étkezési zselatin. Bezzeg a drága tortazseléből mindenütt van bőven.
No, Ági telefonált, hogy a legszebb, legnagyobb szemű eper van, amit ebben a szezonban látott. Így aztán kértem belőle 2,5 kilót, amiből végül valamivel több, mint 3 kiló érkezett meg, mert a zöldséges megkérte, hogy ne hagyja már ott azt a maradék kevéskét. Nem bántam, mert tényleg gyönyörű.








Úgyhogy az aszaló rendesen be van fogva, mert a fűszeres- olívás-paradicsomos kiflikarikák is abban készültek. A sütőbe betenni, kivenni egyedül nem tudom, és úgyis 40-50 fok közötti sütőben kell szikkasztani. Az eperlekvárhoz is aszaltam az eper egy részét..

Csütörtöktől vasárnapig nem lett levéve éjszakára sem a fásli. Nem volt senki, aki be tudta volna fáslizni a lábamat. Pénteken délelőtt Ági levette ugyan, hogy lecserélje a kötést, viszont azonnal vissza is kellett raknia, mert napközben muszáj, hogy rajta legyen.
Zoli csütörtökön lement az apjához Füredre. Veráék ugyan csak szombaton mentek le Nagymarosra, de ő csak levenni tudja, föl már nem. Szörnyen teltek az éjszakáim. Érszűkületesnek nap közben sem könnyű befáslizva lenni, éjszaka viszont, mikor feküdni kell, elviselhetetlen. Az Y ér rettenetesen fájt, meg le is zsibbadt a lábam. Mikor pisilni kellett, kerek 1 órámba került, míg sikerült valahogy kikelnem az ágyból. Nem is mertem visszafeküdni. Másnap már hajnali 2-kor feküdtem le. Akkor már jobb volt valamivel, mert kicsit meglazult a fásli. Ági sajnos nem tudott jönni, mert reggel, és este is jönnie kellett volna. Valahogy azért kibírtam vasárnap estig. Akkor pedig Zoli hazaért a Balcsiról, és megszabadított a kínzóeszköztől.  Ma csak délben jött a kötöző nővér. Fél hétkor keltem. Kávézás, reggelizés, gyógyszerezés után fél kilenckor visszafeküdtem, mert kezdett dagadni a lábam. Úgy állítottam be az ágyat, hogy maximálisan magasan legyen.11-kor már nem bírtam tovább az ágyban, ebben a pózban feküdni. szerencsére addigra már kiment a víz belőle. Szigorúan ülve vártam a nővért. Viszont meg is lett az eredménye a kínszenvedéseimnek. Nagyon sokat javult az állapota. Már nem is tett rá algát a nővér, csak az ezüsthálót, meg persze a párnát, ami felfogja a váladékot. Már alig-alig van mit felfognia! Hurrá! Az elülső picikére is csak háló került, fölé egy kis Neogranormonos gézzel.

Fáslizni viszont kell, egészen a műtétig. Akkor pedig pont a műtét utáni fáslizgatás jön. Sose lesz ennek vége?
**********************************************************************************


         MA ELBÚCSÚZOTT AZ ÚJSÁGÍRÓ KLUB!  ÉLT 13 ÉVET
                                                NYUGODJON BÉKÉBEN!
                                                             KÁR ÉRTE


2014. június 21., szombat

Turmix

Épp az utolsó adag epret turmixoltam, amikor azt mondta a gép, hogy ennyi volt. Sosem fogom  megérteni -helyesebben nagyon is értem az okát- hogy miért készítik a forgó, kopó alkatrészeket műanyagból.
Szerencsére, pont miután tönkrement, felfigyeltem a Lidl reklámjára. 5500.-Ft-ért van ugyanolyan összeállítású gép, mint az enyém volt. A régit több, mint 5 éve vettem 10ezer Ft fölötti áron.
Így, hogy az eper nagy részét félig aszalva kevertem bele, nem kellett hosszasan főzni, hogy besűrűsödjön, vagy dzsemfixet beletenni. Mindössze 1 perc forralás után már tölthettük is bele az üvegekbe, így aztán semmit sem veszít a vitamin tartalmából.
Az utolsó aszalnivalóból kimaradt apró szemű eperből eperzselé készült:



A sebem is kezd szebb lenni, miután egész nap fáslizva van. Tegnap már nem is kellett lecserélni a kötést. Ma este viszont már mindenképp cserélni kell.
Hétfőn megyek valami vizsgálatra, ahol eldől, hogy műtét előtt még a nyaki eremet is műteni kell-e. Vizsgálat után hívnom kell Zsuzsannát, hogy jöhet kötést cserélni, és persze szakértő szemmel is megnézni a sebgyógyulást.
Ági kedden nem jön. Megkért, hogy hadd fejezze be azt a munkát, amit egy csúnya kézsérülés miatt nem tudott befejezni, mikor én Debrecenben voltam. Csak akkor fizetik ki a munkát, amikor végzett, ami persze természetes. Én sem fizetnék előre.
Pénteken egyébként nagyon szétszórt volt, én pedig dühöngtem, mikor fölfedeztem a hibákat, miután elment. Egyszer már figyelmeztettem, hogy munka közben ne mobilozzon állandóan. Egyrészt, mert hiába fülessel beszélget, akkor is lassabban dolgozik, másrészt elvonja a figyelmét a munkáról. Már másodszor figyelmeztetem, hogy amikor itt van, ne hívogassák a barátai percenként, mert akárhogy is, ez mégiscsak a munkahelye. Az utóbbi időben, azt érzem, nagyon elszemtelenedett. Csütörtökön késő este keresett a facebookon,  hogy péntek helyett szombaton jönne dolgozni. A választ meg, hogy az nekem nem jó, nem is olvasta el., annyira biztos volt benne, hogy nem fogok tiltakozni. Este fél 11-kor hívtam föl, hogy szó sem lehet róla.

2014. június 16., hétfő

Enyhén szólva is meglepődtem

hogy az éjszakai hazajövetelük után reggel kimentek Bécsbe Rolling Stones koncertjére. Csak reménykedek, , hogy nem autóval.  Mikor végre megnyugodtam, hogy nem fulladt a tengerbe,most megint reszkethetek, hogy hazaér-e épségben, mert valószínűnek tartom, hogy nem buszos kirándulás. Inkább Omega koncertre mentek volna, mert az legalább itt van Budapesten.

2 napos kényszerű ágyban fekvés után Zsuzsanna nővér megállapította, hogy rengeteget javult a sebem. Az történt, hogy mivel Ági először kötözte be a sebemet - ezúttal a nővér algás tapaszt hozott- nem sikerült tökéletesen, és a nedvességet felszívó betét felcsúszott. Ezért nem mertem, csak fél órákra fölkelni az ágyból. Mert ha ülök, állok, vagy járok, azonnal kezd vizesedni, és persze nedvezni. A megoldás a napközbeni fáslizás lenne, de ez sajnos kivitelezhetetlen volt. Veráék leköltöztek Nagymarosra, Zoliék nem voltak itthon. Egyébként sem várhatom el a fiamtól, hogy reggel jöjjön fáslizni, este meg leszedni. Ági ugyan felajánlotta, hogy ha reggelenként fölteszi valaki, esténként, amíg nincsenek itt Veráék, idejön levenni. De sajnos eléggé megbízhatatlan.Éjszakára pedig semmiképp nem maradhat fönn az érszűkületem miatt.De szerintem nem is bírná ki a lábam, hogy egész nap fáslizva legyen.Maradna a hetekig tartó ágyhoz kötöttség, de azt pedig a csípőm nem bírja. Ez a 2 nap is is maga volt a pokol.
Egyébként jó hír, hogy Ági anyukájának mind a 2 sebe -5 év után- végre begyógyult. Ő már 1 hónapja használta a tapaszt, és már alig váladékozott a sebe, mikor javasoltam neki- érdekes, hogy a szintén alga tapaszt, amit én együtt rendeltem meg a nedves tapasszal, gondolván, hogy az utókezelésre jó lesz, mikor már nem váladékos, de még vigyázni kell rá. Csakhogy Zsuzsa nővér szerint az nálam a seb túlburjánzását (akármit is jelent) idézte elő. Ő először valami mással kezdte kezelni, de másnap már ezüsthálóra préselt algát hozott. Ez beválni látszik. Ma, a reggeli átkötözés után már csak háromszor, vagy négyszer feküdtem le fél-egy órákra.Alig-alig dagadnak a lábaim. Szerintem közrejátszik ebben az is, hogy nincs az a pokoli hőség.
 

2014. június 11., szerda

Megbántam,

hogy szóltam a sebem miatt. Délután volt itt a nővér, de 3 órán belül átázott mindenem a maró sebfolyadékkal.  Ugyan tiszta gézzel átkötöztük.  De 2 óra alatt megint átázott Legszívesebben letépném magamról az egész szarságot, és visszatenném a sajátomat, amíg még nem késő, de sajnos nem tudom megcsinálni.. Az enyémmel már 3 napon keresztül bírta, és sokkal szebb lett, mint amikor elkezdtük.
Sosem bocsátok meg magamnak, ha a "hivatalos " sebkezelés rosszabbá fordította az állapotomat. Ha , amint érzem, hatalmasra nőtt a seb, akár1 -2 hétbe is beletelik, mire megérkezik az a nagyságú, ami be tudja fedni. Az pedig több, mint 100ezer Ft-ba fog kerülni. Nem beszélve a sokkal tovább tartó szenvedésről. Szerintem a novemberi műtétnek is búcsút inthetek majd.

2014. június 6., péntek

Tapaszolás

Csak az olvassa el ezt a posztot, aki bírja Az undorító sebek leírását. Képet nem rakok föl róla, az már túlzás lenne.

Ági kedden délben föltette nekem az első tapaszt. Azonnal kezdett jobban viselkedni. Először elöntötte a lábamat egy jóleső forróság ami néhány órán belül melegséggé szelídült, de szintén nagyon kellemes volt. Főleg, hogy ahogy fölkerült a tapasz, és elmúlt a fájdalom is. Éjszaka végre tudtam jól aludni.Biztonságban éreztem magam. Nem kellett folyton azon agyalni, nehogy összekenjem az ágyat, vagy, hogy beleragad a seb a nadrágszáramba. Nyugodtan telt a szerdai nap. sürögtem - forogtam, még a csípőfájdalom sem zavart, pedig  az se semmi.
És akkor este 11 után éreztem, vagy hallottam?-egy halk pukkanást. A hasító fájdalom csak néhány másodperc után következett. Aztán éjfél után éreztem, hogy a géz kezd nedvesedni.Éjjel kettőkor már nem bírtam fent maradni, így lefeküdtem. Talán jobb lett volna, ha akkor rögtön levágom a gézt, leveszem a már rég telítődött tapaszt. Le még talán le tudtam volna venni, de a sebbel már nem tudtam volna mit kezdeni.
Zolit csak reggel riasztottam. 10 körül már itt volt. Letekerte a gézt, amivel persze föltépte a sebet is. Tulajdonképpen szerencse volt, mert a hetek-hónapok alatt befele rohasztó lötty kiszabadult.  A tapasz tett róla, hogy föllazítsa a rothadó húst, de a mennyiséggel már képtelen volt megbirkózni. Kimosta fertőtlenítős vízzel - miközben én összeszorított fogsorral a csillagokat láttam. Hihetetlen az a mennyiségű izé, amit sikerült eltávolítania. Rögtön vékonyabb, és puhább lett az alsó lábszáram.  Csak negyed órát tudtuk pihentetni, aztán Zoli föltett egy újabb tapaszt most már a megrendelt átlátszó rögzítővel ragasztva rá a tapaszt.   Rohannia kellett intézni a dolgait, mert pénteken hajnalban már úton voltak Korzika felé. Megígérte, hogy este még visszajön rám nézni.
Délután hallottam megint a halk pukkanást. Most már a géz takarása híján láthattam, hogyan nyílik föl, és pöndörödik vissza egyre jobban a rögzítő tapasz, szerencsémre felül.A zokniba dugtam egy kozmetikai kendőt, hogy az fogja föl a lefolyó trutyit.Egy másikkal pedig időnként a felpöndörödött részről is itatgattam föl.Így tulajdonképpen nyugodtan, bár elég nagy fájdalmak között tudtam várni Zolit, aki fél hat körül meg is érkezett.
Csodálom, hogy  ezt a rondaságot látva nem ájul el, holott már egy vérvételtől is elalél.

Kiderült, hogy most először utazási iroda által szervezett útra megy, méghozzá tengeri kajaktúrára Korzikán. Kíváncsi leszek, milyen élményekkel jön haza. Busszal mennek. Idáig mindig kocsival, senkihez sem kellett alkalmazkodnia. Korzikáig pedig hosszú az út. Egyszer már volt ott, de repülővel, helyben pedig kocsit bérelve.

2014. június 4., szerda

Megérkezett

duplán is a tapasz.
Ági anyukája küldött "kölcsönbe" 3 darabot. Alig tettük föl, megérkezett Zoli egyik munkatársa felmérni, a teraszajtót, és ablakot. Automata redőnyöket tesznek föl nekem (nem intelligenseket, mert az túl drága lenne.) Egész nap itthon vagyok, így el tudom dönteni, mikor kell fölhúzni, leengedni. Jópofa, bár nagyon drága játék lenne látni, mikor, hogyan dönt a készülék....
Még itt volt a srác, mikor megérkezett a futár a tapaszaimmal. Mi rendeltünk még másik fajta tapaszt is, amit ez után szerencsés használni, hogy soha többet ne jöjjön vissza a fekély, mert állítólag gyakran előfordul, hogy néhány hét után kiújul. meg olyan micsodát is, ami biztonságosan rögzíti a tapaszt. Így nem kell gézzel körbekötözni a lábat.
Úgyhogy küldtem belőle kipróbálásra Ági anyukájának is.
Délután elküldtem Ágit további  "epermunícióért". Magának is hozott 3 kilót, lekvárnak.
Az aszalásos lekvár készítés szerintem jól beválik. Nem kell agyon főzni, hogy kellően besűrűsödjön.

Ma még folytatom, csak bekészítek újabb 2 tálcát aszalni...

.
Megpróbálom folytatni, bár őrülten fáradt vagyok:
Eper: sajnos sehogy sem sikerül pótolnom azt a chipset, amit az elmúlt napokban fölzabáltam. Ahhoz már túl érettek az eprek.
A lekvárba viszont egyetlen kiskanál cukrot sem kell tenni, viszont elég sok ascorbinsavat (C vitamin, illetve citrompótló) annyira édes a gyümölcs. Szerencsére a savnak van némi tartósító hatása.
Valamikor régen, mikor még anyósom eltett befőtteket, csak úgy tudtuk megenni, hogy felbontás után belecsavartunk egy csomó citromot, hagytuk állni legalább 1 hetet, úgy tudtuk csak megenni. De nem is romlott meg a befőttje.

Tegnap éjjel végre megint nyugodtan tudtam aludni. Nem kellett attól félnem hogy az egyre erősebben  nedvező sebbe beleragad az éjszakára a sebre tett papírvatta. Már nem is mertem leragasztani az egyre vékonyodó, és egyre több helyen kisebesedő, és  nedvező bőr miatt.
Eleinte forróságot, aztán egy nagyon kellemes melegséget éreztem a lábszáramon. Egyelőre még gézzel van körbe tekerve, de ha majd pénteken eltávolítjuk az első tapaszokat. Átlátszóak a tapaszok, így elméletileg levet látni, hogy mikor kell lecserélni. Maximum 1 hétig is rajta lehet 1-1 tapasz. De az enyém, ha szerencsém van, akkor péntekig rajta lehet. Zoli holnap, még az utazás előtt utoljára átjön. Akkor megnézzük majd, hogy bírja-e még 1 napot.
Hoznia kell 1,5-2-3 decis üvegeket az eperdzsemnek. Mivel nyersen, tartósítószer nélkül teszem el, nem lehet még hűtőben sem sokáig tárolni.Az ilyen pici üvegeim pedig már elfogytak. Szerencsére az irodában talált annyit, amennyi valószínűleg pont elég lesz.Ezúttal kb 2 liter lesz, a 3,5 kg gyümölcsből. Ennyi szerintem bőven elég lesz. Bár Zoli, ahogy a baracklekvárt, ezt is "nagykanállal" eszi.

2014. június 1., vasárnap

Eperdzsem és Gourmet fesztivál

A múlt hetem teljes frászban a sebem miatt, no, meg eperfeldolgozással telt.
Kedden Ági vett még 2 kiló gyönyörű epret.
Szerdán délután nekiálltam volna a dzsemkészítésnek.  Fél kilót megmostam, leturmixoltam. Akkor jöttem rá, hogy nagyot tévedtem, mikor azt gondoltam, hogy simán le tudom belőle csepegtetni a levet, és a visszamaradó velőből tudom majd készíteni a jó sűrű lekvárt. Kissé elkeseredtem, mert nem szerettem volna a "lelkét" is kiforralni. A valamikori Sthal- féle sütőben készített lekvár pár éve nekem nem jött be. Túl geilnek találtam.
Éjszaka aztán jött a nagy ötlet: aszalom az epret-nem csipszesedésig, mint amit télire raktam el, de a víz nagy részét elpárologtatom belőle (így nem károsodik benne a vitamin).1 kilót aszaltam le végül: pont 2 tálcányi lett belőle. Az egyiket leturmixolva, a másikat egyben kevertem hozzá az előző napihoz.Egy éjszakán át így hagytam a jégszekrényben kevés cukorral, és ascorbin savval (citrompótló) összeérni. Meglátom majd, mennyire sűrűsödik be reggelre. Fél kilót meghagytam, hogy ha túl sűrű lenne, legyen mivel folyósítani.Ez   okos ötletnek bizonyult, mert túlsűrűsödött. Még kellett hozzá 1 deci vizet is öntenem, miután elérte a kb. 45 fokos hőmérsékletet. Ekkor áttettem a lábast a legnagyobb átmérőjű gázra , a legnagyobb fokozatra (nálam ez a Wok -más tűzhelyen ilyennel még nem találkoztam). A lényeg az, hogy minél gyorsabban érje el a forráspontot. 2 perc forralás után minél gyorsabban kell kis üvegekbe tölteni 2 celofán között egy kevés tartósítószerrel, rátéve a csavarós tetőt néhány percre fejtetőre állítani, aztán alul felül jól betakargatva hagyni kihűlni.
************************************************************************************
Szombaton kettő körül pedig kimentünk  a Gourmet fesztiválra.
Itt az ország legjobb éttermei mutatkoznak be.
Nagyon jól éreztük magunkat. Sok étterem kínálatát lehet végigkóstolni. Pici adagok, mondhatni falatkák, híres éttermek híres szakácsaitól.






                                       Volt francia szakácsok bemutatója is -szakács-show


                              Nagyon élveztük. Már egyedül ez a bemutató megérte a belépődíjat.

           Egész nap voltak programok. Mi ezt az egyet választottuk ki magunknak. Jó választás volt.

Este negyed 10-re értünk haza.


Most vettem csak észre, hogy Zoli a saját maga gyártotta palacsinta batyuit is lefényképezte:

Tanúsíthatom, hogy  amilyen gusztusosak, olyan finomak is lettek. A batyuk kötözőszalagja cukorszirupban főtt újhagymaszár.
Illett volna desszertnek a francia szakácsok által készített sült fürjcomb kompozíciója után. Ezek is francia recept szerint készültek.