2015. február 22., vasárnap

Most már

felkelhetek, bár még elég sokat kell feküdnöm.
Pénteken délre jött hozzám a nyirokmasszírozó csaj. Zsuzsa is itt volt velünk, hogy megfigyelje a masszírozás menetét, és később, ha nem is ilyen hosszasan, alkalmazza nálam. 
Úgy egyeztünk meg, hogy még 2 héten keresztül jár hozzám hetente kétszer, utána pedig csak egyszer. Közte pedig Zsuzsa és Ági is végzi alkalmanként fél órában. A másfél óra nekem borzasztóan sok. Háton kell feküdnöm végig. Az egész masszírozás alatt görcsben voltam deréktól a lábujjamig.

Lassacskán kezd körvonalazódni, miket szeretnék magammal vinni, miket kell elajándékozni, miket kidobni., miket kell vásárolni. Mit, és hogyan kell átalakíttatni, mi  körülbelül hová kerüljön majd.Persze elképzeléseim azok vannak, de mindent pontosan ki kell majd centizni.Nem biztos, hogy az aprócska konyhában úgy lesz elrendezve minden, ahogy én azt elképzeltem.Méricskélni csak 6.-a után tudunk majd, mikor átvesszük a lakás kulcsait.

2015. február 13., péntek

Mindig

kiröhögtem Zolit, hogy miután távirányítóval bezárta az autót, minden ajtót, meg a csomagtartót is nyitogatta. Őszintén szólva bolondnak néztem.
 No, ezután biztos, hogy nem fogom!

2015. február 11., szerda

Fűrész utca Ide költözöm

március végén, április elején.







A Ctrl +-szal tudjátok nagyítani. Csak most vettem észre, hogy  a képek nagy része nem látszik. Hét végén megkérem majd Zolit, hogy segítsen.
A fürdőszobán kívül nem sok átalakítani való akad.

2015. február 9., hétfő

Mondtam

hogy lehet, hogy legközelebb jó hírrel is szolgálhatok: Megnyertük a licitet. Igaz, elég drágán, de az enyém lett a számomra ideális lakás.  Alig 2 km-re van az itteni lakástól. Zoliék pedig ebbe a lakásba  költöznek. Aztán, ha sikerül eladni a Pál utcát, kezdődhet a telekvadászat, és az építkezés. De pár évet azzal még várhatunk.  1-2 évig még halasztódik a műtétem, de most már nem érdekel a fájdalom.
Barbara, a német orvosbarátnőm  azon a véleményen van, hogy ne vállaljam a műtétet, ha nincs közvetlen életveszély. Nem véletlen, hogy kitalálnak újabb és újabb feltételeket, mert nem tudják a szemembe mondani, hogy nem merik vállalni a műtétet, mert  minimális az esély arra, hogy javítsanak az állapotomon. Sokkal inkább arra, hogy nem élem túl, vagy élve vegetálhatok. Valószínűleg azt próbálják elkerülni, hogy öngyilkos legyek. A szívem mélyén sejtettem, de nem akartam elhinni.

2015. február 8., vasárnap

Nem vesztem el

csak kedden éjjel írtam egy posztot " Csalódás" címmel első dühömben. Szerencsére elszállt. Másnapra visszajött ugyan, mégsem tettem föl. Rájöttem, hogy nagyon durván írtam le a csalódottságomat. Rettentő sértő volt a magatartása a doktornőnek. Nem vitatom, hogy  ért a szakmájához. De azért a szenvedő emberekhez is némi megértéssel kéne közelíteni. Azt is megállapítottam, hogy a pénzre megy. Minél jobban elhúzódik a kezelés, annál több konzultációs pénz esik le neki, holott nagyon jól tudja, hogy sürgős lenne a gyógyulás, mert addig nem tudják beépíteni a csípőprotézist, amíg rendbe nem jön a lábam. Előző héten még azt mondta, csak az első két konzultációt kell megfizetni. Ez alkalommal kiderült, engem fizetős betegként kezelnek. A 2 lábamon ugyanaz a nyiroködémás megbetegedés van. De ő külön-külön akarja kezelni: egyiket a másik után. A heti egy alkalmas ingyenes kezelésből havi egyszeri alkalom lett, mert a kötszereket egy hónapra adja ki. Az tényleg ingyenes, de a látogatásért ugyanúgy ki kell fizetni a díját.. De a krémet már patikában kell kiváltani. kettő db 20 grammos krémért, amiből 60grammosat szoktak fölírni  nekem 800Ft-ért, több mint 2600Ft-ot fizetett Ági. Azonnal vissza is küldtem vele, mondván, itt valami tévedés van, kérem vissza a pénzt. Nem adták. Ő viszont nem mondta, hogy bőrgyógyász létére csak teljes áron tudja kiírni, inkább írassam föl az  SZTK-ban. No de a lényeg: havonta egyszer kénytelen leszek menni, mert egyszerre csak egyhavi kötszert kapok, no meg azért szeretném meg is nézetni a sebet legalább havonta. Másnap vette észre Zsuzsa, hogy még az előző héten általa csipesszel felsértett bőrömön újabb fekély kezd kialakulni.   Remélem, még időben kezdtük el kezelni.
A fiammal pedig közölte, hogy rendkívül hisztis vagyok, mert az a nyílt seb nem fájhat, ha vájkál benne. No meg a csípőm sem fájhat, ha a jobb lábamat rángatja. Csodálkozik is az "angyali türelmén", hogy elvisel engem!
Ennyi a történet nem durva szavakkal ismertetve. A pénzemért jól meg is aláznak!

Remélem, lakásügyben lesznek jó híreim is 1-2 héten belül.